Felcsík térségére összességében mondhatjuk, hogy hagyományőrző vidék, de Csíkszentdomokos talán reprezentatívabban őrzi hagyományait, népszokásait, táncait, népzenéjét. A faluban kis múzeum működik, amely a település hajdani építkezését, lakásbelsői és textíliáit egyaránt bemutatja. A hagyományőrzés nagyon jó példája a már hagyományosan megrendezésre kerülő kenderfesztivál. Római katolikus temploma 1798-ban épült.

Azelőtt a csíkszenttamási templomba jártak a domokosiak is, volt idő, amikor közös plébánosuk volt. A mai templom főbejárata valamint a sekrestye faragott kőből készült ajtókerete XI. századi. A XIII. századból való a román stílusú kőből faragott keresztelőkút, valamint a szenteltvíztartó. A XV. századból származik az a „Mária a gyermek Jézussal” szobor, amely a csíksomlyói faragó iskola alkotása és rokonvonásokat mutat a többi csíki Madonna-szoborral.  

 A régi templomból fennmaradt továbbá festett kazetta, szárnyasoltár kép. További szenteket ábrázoló nyolc szobor is helyet kap a jelenlegi templomban. Domokoson született Erdély kiváló embere, Márton Áron gyulafehérvári püspök. A templom belső falán, az oldalbejárattól balra látványos kovácsoltvas relief a püspök arcvonását matatja, aki ebben a templomban keresztelkedett meg. A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek Báthori András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet. A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll, a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek. A bűnbánó közösség évente szentmisével emlékezik meg erről az eseményről.

A Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb település Csíkszentdomokos, három hosszú völgy találkozásánál alakult ki. A Nagyhagymás alól lefutó Olt a falu Nyáras és Dorma nevű dombjai alatt egyesül a két jobbról jövő patakkal, a Fekete-Rezből eredő Nagy-Lokkal és a Gréces alól induló Győrmátyás (Szádokút)-patakkal. Ezek találkozásánál, valamint a Csíkot Gyergyóval összekötő országút, valamint a Balánbányára vezető megyei út kereszteződésénél terül el a falu. Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. Nevét természetesen Szent Domokosról kapta. A település gyönyörű helyen terül el, kilátás nyílik a Nagy- Hagymásra és az Egyeskőre. A falu legelső ismert okleveles említése 1567-ből való, ahol Zent Domokos néven szerepel, 34 kapuval. 1638-ban latinosan Sanctus Dominicusnak írták. 

A századelejére túlnépesedett falu a silány földekből már nem tudott megélni. A gazdák a megművelhető terület megnövelésére a hegyoldalakat is feltörték, innen például a Garados domb lépcsős felszíne. A családoknak a fuvarozáson és mészégetésen kívül a famunka és a bányászat jelentette és jelenti mind a mai napig a fő kereseti forrást.

 A fa kitermelésén és feldolgozásán kívül ipari mértékben folyik a kőbányászat több mint 60 éve, a mozaikgyártás, melynek alapanyaga a falu közelében található Garados domb szép fehér vagy enyhén sárgás kristályos mészköve. Továbbá a szomszédos Balánbánya és a megyeközpont biztosít megélhetési lehetőséget a közösség számára.

 A rendszerváltást követően felpezsdült a falu gazdasági élete, mezőgazdasága és szellemi-kultúrája. Példa erre a több funkciót betöltő művelődési ház.